Na Sziasztok!!!Meghoztam a fejezetet!Remélem tetszik majd,és komikat PLS!!!!Ja igen!Egy kis megjegyzés:A Jonas-ok az én törimben...2 évvel idősebbek az eredetihez képest!!!
Na de jó olvasást!!!
12.fejezet
Alex (szmsz)
(2,5 nap múlva)
Jajj de boldog vagyok!Imádom Jackson-t!!!El sem hiszem hogy engem választott!!!Olyan megértő,kedves,édes,figyelmes,imádnivaló…és még a végtelenségig sorolhatnám. Ugyan még nem voltunk Úgy együtt,de tervezem…holnapra. Már nagyon várom. Azt akarom,hogy minden tökéletes legyen!Úgy érzem ő nekem a nagy Ő!!!!Sőt biztosan tudom,hogy ő az,hiszem ha csak hozzám ér,a testemet forróság,és vágy keveréke lepi be,a gyomromban pillangók kezdenek repkedni,a szívem pedig őrült iramban kezd verdesni. Igen,biztos ez a nagybetűs SZERELEM!
Jay lesi minden kívánságomat. Nagyon jól esik a gondoskodása. Jobban szeretem Őt,mint az egész világot együttvéve.
Holnap érkezik Merci, és újdonsült barátnője. Van egy olyan érzésem,hogy jóban leszek Brittany-vel. A képet,- amit megkaptam-, megmutattam a többieknek,és nekik is az volt a véleményük róla,mint nekem. Ha a szemem nem csal- már pedig nem-, akkor Rob-nak nagyon bejött…így képről. Persze ezt Kellan is észrevette,így beavatta Jackson-t is,hogyha a körülmények,és a szimpátia-ez Rob részéről már megvan-engedik,akkor összehozhatnánk őket,mert szerintük is ráfér már Rob-ra egy kis boldogság,amit Kristen nem tudott neki nyújtani. Amit persze megértettem…A Twilight-osokkal nagyon jóban lettem. Főleg Ashley-vel. Az a csaj egyszerűen nagyszerű. Most már tudom,hogy Joe miért pont őt választottam. Csak rájuk kell nézni, és látszik mennyire szeretik egymást.
(Jackson szmsz)
Végre megkaptam álmaim nőjét. Nagyon,de nagyon szeretem Őt!Benne megtaláltam azt,amiről van aki csak álmodik…az igaz szerelmet!Akár a kezemet is tűzbe tenném érte!Hála istennek Maya azóta nem jelentkezett,és remélem nem is fog…vagyis inkább ajánlom neki!Még nem feküdtünk le,pedig nagyon kívánom,de nem akarom elsietni!
Kivételesen!!!
”Ki gondolta volna,hogy egyszer elcsavarják a fejed Jackson???”- kérdeztem magamtól,bár nem bánom,hogy megtörtént.
Épp ekkor kattant a zár,ami azt jelentette,hogy megjött az én drágám.
Még pár pillanat se tellett el,már is a nyakamban volt,amit én csak egy kiadós nevetéssel jutalmaztam. Ilyenkor olyan, mint egy kisgyerek,de nagyon aranyos.
- Szia!- köszöntött,majd megcsókolt,de a tőle nem megszokott szenvedéllyel. Majd, amilyen gyorsan jött a finom csók,olyan hamar ért véget. Sajnos.
- Uhh- nyögtem ki. -
- Ez jól esett!-
- Hát még nekem!- erre elkezdett nevetni. Csak tudnám min…na,de mindegy.
- Héééé!!- böktem meg- Elkezdhetnénk azt,amit megbeszéltünk .-
- Jól van!Na kérdezz!!- mondta. Megegyeztünk abban,hogy ha ma visszajön a szállodába akkor kérdezz-felelek-et fogunk „játszani”.
- Akkor…ki volt életed első szerelme,és ki volt az elődöm???- kérdeztem izgatottan. Kíváncsi voltam az életére,hogy miket szeret csinálni,mik történtek vele,ameddig nem találkoztunk…
- Hát…életem első szerelmét nem ismered…- kezdte,de én félbeszakítottam
- De én tudni akarom!.-
- Hát jó!Steven…Steven Hendri.- mondta
- ÓÓÓ!Hát tényleg nem ismerem őt!!!És ki volt az elődöm???- na erre vagyok én igazán kíváncsi
- Hát….Nick Jonas. Gondolom őt ismered ugye?-
- Ahha, de nekem nem szimpatikus-tényleg nem volt az…
- Szerintem nagyon aranyos, és a fürtjei imádni valók…- szinte olvadozott tőle.
Kezdtem féltékeny lenni rá! Tényleg ilyen sokat jelentett/jelent Szandrának??
- Mi van,ha még mindig érez iránta valamit???- kérdezte a fejemben lévő ördög
- Nem!!Az nem lehet!!!- mondta az „angyalom”.
- Na ez szép!!!Itt beszélgetsz a PASIDDAL, erre MÁS PASIRÓL álmodozol!!!!Hát ez gyönyörű mondhatom !!!- vágtam be a durcát, és el is fordultam tőle.
- Jajj Mackó!!Tudod,hogy csak téged szeretlek! Ámbár…ha jobban belegondolok…még Nick is jó husi…meg persze Rob is…- vigyorgott gonoszul az arcomba,mikor visszafordultam hozzá.
- Gonosz vagy!- mondtam
- Te meg féltékeny!!- és kinyújtotta rám a nyelvét. Remélem nem fogja ezt még egyszer megcsinálni,különben leharapom a nyelvét!
- Nem is! Nem vagyok féltékeny… annyira- elővette azt a „tudom hogy az vagy” nézését,így kénytelen voltam bevallani hogy igen is:- Na jó!!Nagyon az vagyok!!!Most boldog vagy???- kérdeztem mérgesen.
- Igen!Ugye tudod hogy szeretlek??-
- Ugye tudod hogy egy boszorkány vagy,de ettől még nagyon szeretlek????-villantottam rá egy vigyort.
- Szóval boszorkánynak tartasz???- kérdezte furcsa fénnyel a szemében.
- Igen annak!- mondtam magabiztosan-
- Nos..ezt még megbosszulom!!!...És annak nem lesz jó vége számodra!